Téma: Lefitymálva

8/10
FElepHánt 2011 nov. 08. - 13:22:26 8/10
(1/1)
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

LEFITYMÁLVA Borgula András Gólem Színház /Sanyi és Aranka/
A rendszerváltásig alig mertük kimondani azt a zsi...-vel kezdõdõ szót, a bármelyik /fél/oldalon állók furcsállva fogadták volna. Aztán elszabadult a gyalázkodás és a melldöngetõ identitásgõg egyformán szörnyû kórusa. Mennyivel jobb lenne inkriminált szavunkat egyszerûen úgy ejteni, mint a "szavannák foltosnyakú vándora": a zsi...ráfét!
Vinnai András a rá jellemzõ szabad asszociációs szellemmel, imponáló invencióval vállalja tabutörést: akár filo-, akár antiszemita valaki, megkapja a magáét... Humor, ötletesség, csattanókra hegyezett szituációk, eleven textus dicséri a szikrázó tollú alkotót.
Két tévelygõ gázóra-leolvasó vitatkozik, lehet-e használni a "cigány"-szót, lehet-e villával enni a kínai kaját, poén-tûzijáték, magában elég lenne az egész estés élményhez, Bánki Gergõ és Schmied Zoltán bravúros duettben villantja fel a PC-hozzáállás abszurditásait. A szélsõségek tobzódása folytatódik a vacsorázó házaspár lakásában, ahol Juristovszky Sosa hatágú csillagot sejtetõ csempefala elõtt ütköznek az indulatok.
A lenyûgözõ eleganciájú Huzella Júlia fürge moderátorként terelgeti a szembenállókat, de a stúdióbeszélgetés túl hosszúra nyúlik. A válással fenyegetõzõ, szókimondó asszonyságot az elõzõképben nagyszerûen játszó Nagy Mari-nak, az egyetlen "Gasztrofasiszta!" felkiáltáson kívül szinte nincs szerepe, legjobb lenne a "kedves"-"tetves" szópárbajra szûkiteni a jelenetet, több teret adva a Holokaust-szakértõ Rosenzweigbergerstein káprázatos monológjának, melynek hatását, az apokaliptikus befejezésben, Lukáts Andor sátáni Jud süss-mosollyal még ellenpontozni is képes.
Borgula András rendezése avatottan bontja ki az antinacionalista-fajvédõ, antiszemita-zsidóbérenc ütközéseket, összefogott arányossággal teremt kiváló lehetõségeket a kimunkált összjátékú együttesnek. Bánki Gergely az ideológiáktól bénult éhezõmûvész és az elvakult gyûlölködõ alakjában egyaránt remekel, szenvtelen arccal, fantasztikus ritmusérzékkel poéntíroz, de artikulálatlan kitörései is hitelesek. Személyében koncentrálódnak
a kibékíthetetlennek tûnõ kényszerképzetek, az örök sértettség és az összeesküvés-elméletek tébolya, színészi munkája a produkció emblématikus gyújtópontja.
A végítélet fináléjában, számos újabb merész csavar után, túlvilági hang szólít, talán megkélésre/?/, de hívogató hangjait mi is tovább adjuk, hogy mindenki eljöjjön megnézni ezt a példátlanul merész elõadást: "Gyertek...Gyertek!